Fülszöveg:
EGY APRÓ KIS TÉNY: MEG FOGTOK HALNI.
1939. A náci Németország. Az ország visszafolytja lélegzetét. A halálnak sohasem volt még ennyi dolga.
Liesel, egy kilencéves kislány a nevelőszüleivel él a Himmel utcában. A szüleit koncentrációs táborba vitték. Liesel könyveket lop. Ez az ő története meg a Himmel utca többi lakójáé, amikor a bombák hullani kezdenek.
FONTOS INFORMÁCIÓK:
ez a kis történet
egy lányról
egy harmonikásról
néhány fanatikus németről
egy zsidó bokszolóról
és egészen sok lopásról szól.
MÉG VALAMI, AMIT TUDNOTOK KELL
A HALÁL HÁROMSZOR FOGJA
MEGLÁTOGATNI A KÖNYVTOLVAJT.
Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de engem már a fülszöveg megragadott. Úgy voltam vele, hogy nekem ez a könyv kell, és nem hagyhatom, hogy hiányozzon a polcomról, mert akkor egy életen át bánni fogom. És milyen igazam volt. Hihetetlen ez a könyv. Borzongás fut rajtam végig, ha visszagondolok a történetre. Magába foglalja a történelem egyik legmegrázóbb esetét.
Engem mindig érdekeltek az árvákról, zsidóságról, 2. világháborúról szóló történetek. Mint sok más ilyen stílusú könyvön, most is mérhetetlenül meghatódtam.
Egy 9 éves kislány, aki már ilyen fiatalon megtapasztalja, hogy milyen elveszíteni valakit. És ő mégis erős tud maradni, mert mindezek után sikerül felülkerekednie az érzelmein, és újra talpra állni. Azt mondani, hogy igen, én segítek neked. És újra boldog tud lenni, bár a testvérét senki nem pótolhatja, van még hely a szívében hogy egy másik " testvére" is lehessen. Mert igen, Maxot testvéreként tudja szeretni.
És gondoljuk az elején a nevelőanyjáról, hogy nem bánik jól Liesellel, és hogy gonoszkodik vele. De ez az asszony mégis ott áll és vállalja a kockázatot, amikor arra kerül a sor, hogy megmenthetnek egy emberi életet, még akkor is, ha ez akár az ő életükbe is kerülhet.
Nem mondhatnám, hogy rejtély ez a történet, mert mindenki tudja, hogy mi történt ezekben az időkben, ráadásul a fejezetek elején van egy összesítés, ami elmondja, hogy miről fog szólni a következő rész. És mégis végigizguljuk az egészet és várjuk, hogy hogyan lesz megírva. Nem csalódunk, hiszen minden annyira valóságos. Mozizunk a fejünkben és közben mi is átéljük azokat a szörnyűségeket amiket Liesel. De vannak azért szép dolgok is, nemcsak rosszak az ő életében. Rátalál az igaz barátság szépségére. És mi is vele utazunk, mert mindeközben úgy érezzük, hogy valahol ott vagyunk vele, és mi is mindent átélünk.
Az írónak egy zseniális ötlete támadt, hiszen az egész történetet a halál meséli el. Hát hogy ne lenne egy ilyen történet izgalmas?
"Elvittem jó párat közülük, de akár úgy is mondhatjuk, hogy soha esélyem sem volt, hogy megérintsem Hans Hubermannt. Vagy túl szerencsés volt, vagy megérdemelte, hogy éljen, vagy épp jó oka volt az életben maradásra."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése