Cally Taylor: A mennyország várhat
Lucy Brown repdes a boldogságtól. Álmai férfijával - a kedves, jóképű, szellemes Dannel - már az esküvőt tervezgetik, és minden, amire a lány valaha vágyott, hirtelen kézzelfogható közelségbe kerül. Az esküvő előestéjén azonban Lucy halálos balesetet szenved.
Két lehetősége van: hagyja, hogy elszakítsák élete szerelmétől, és a mennybe megy, vagy örök életében Dannel marad... szellem képében. Lucy egy percig sem habozik a válasszal: nem akar megválni Danntől. De azért semmi sem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik.
Ha Lucy szellem akar lenni, társat kell találnia egy vadidegen embernek...
És amikor rájön, hogy Anna, akit a barátnőjének hitt, bármire képes, hogy megszerezze magának az összetört és kiszolgáltatott Dant, hirtelen felgyorsulnak az események...
Nos, hát, úgy került fel ez a könyv a listámra, hogy igazából csak egyetlen egy mondatot olvastam róla, ami egy értékelés részlete volt. " Mesés... az ember legszívesebben egy szuszra kiolvasná. Bájos romantikus, és nagyon mulatságos." Kate Harrison
Ezek után azt sem olvastam el, hogy miről szól, csak tudtam, hogy el kell olvasnom.
Bevallom, kicsit csalódtam. Nem egészen erre számítottam, bár tény, hogy semmit nem tudtam a könyvről mielőtt hozzákezdtem. Ilyen hirtelen felindulásból elkövetett olvasás volt. Én nem éreztem azt, hogy egy szuszra kiolvasnám. Viszonylag sokáig tartott elolvasnom. Ez nem jelenti azt, hogy nem volt jó, csak nem tudta annyira felkelteni az érdeklődésemet, hogy tényleg ne tudjam letenni. Mivel nem olvastam a fülszöveget, én nagyon meglepődtem, hogy Lucy meghal. Először nem is akartam elhinni, így ekkor jutottam el addig, hogy megnézzem, hogy miről is szól. Amikor Lucy bekerült a purgatóriumba, én komolyan elkezdtem kétségbe esni, hogy na vajon ebből mi lesz. Hogyan tovább.. De nagyon jól meg lett oldva.
Lucy mindenképpen Dan mellett akar maradni. Mikor megkapja a feladatát, nagyon egyszerűnek találja. Mi sem egyszerűbb, mint egy vadidegent összeboronálni valakivel?! Nem olyan nagy ügy. Ám amikor megismeri Archie-t, rá kell döbbennie, hogy nagyot tévedett. Archiet, jó fej srácnak ismerjük meg, de nagyon megnehezíti Lucy dolgát, ugyanis kisujját sem mozdítja annak érdekében, hogy megtalálja a nagy ŐT. Igazi kockának ismerjük meg, de e mellett az érzékeny énje is megmutatkozik. Lucy sok mindent bevállal annak érdekében, hogy újra Dennel lehessen. Ha Archie nem lenne elég, barátjának, Briannak is megígéri, hogy segít végrehajtani a feladatát, és Annaval is meggyűlik a baja. Ráadásul a szabályzat, amit be kell tartania óriási hátrányt jelent a számára. Lucy, Archie és sok más szereplő is rengeteg dolgon megy keresztül. A történet során sok szereplő jellemét megismerjük, de én amit igazán hiányoltam az Dan jelleme volt. Őt sajnos nem ismertem meg túl jól. Mindössze néhány dolgot tudunk meg róla.
Nem olvastam még olyan könyvet, amiben egy szereplő ennyit szerencsétlenkedik, ezért közel éreztem a valósághoz, ami tetszett. Vicces volt, érdekes volt aranyos volt.. Szóval érdemes elolvasni. De vajon sikerül teljesítenie a feladatát Lucynek? Nem szeretném lelőni a poént, ezért nem is árulom el a végét. Ha kíváncsi vagy, akkor ez a könyv csak is a te elolvasásodra vár! ;)
"Danre gondolj, ne magadra! Ez az igazi szerelem: ha a másik boldogságát fontosabbnak tartod mint a sajátodat."
Hmm, valahogy az ilyen sztoriknál mindig az jut eszembe, hogy én nem választanám a maradást. Most komolyan, miért jó az, ha végig mellette lehetek, de igazából nem lehetek vele? Nézhetem, ahogy szenved a hiányomtól, én is szenvedek a hiányától, aztán végignézem, ahogy szép lassan túllép az egészen és új életet kezd. Szerintem a szerelem nem attól szerelem, hogy képtelen vagyok elengedni a másikat.
VálaszTörlésNo mindegy, ez csak ilyen kis eszmefuttatás volt. :)
/A bejegyzés linkjét ne felejtsd majd el betenni a közös fájlba. :)/
Én is valahogy így gondolkodtam!:) Okés, köszi! :)
VálaszTörlésÉn is ezen a véleményen vagyok... bár azért elgondolkodtató, hogy az adott helyzetben képes lennék-e elengedni életem szerelmét.
VálaszTörlésHát igen, így bele gondolva tényleg nehéz lehet. Bár szerintem ha igazán szeretünk valakit el kell tudni engedni. Bár nem biztos, hogy ő is ezt akarja, lehet hogy érdemes kitartani! Ki tudja? :)
VálaszTörlés