Fülszöveg:
Mikor egy idegen fiú száguld le a patak melletti töltésen, és épp a lába előtt ér földet, a tizenhét éves adrenalinfüggő Deznee Cross úgy dönt, kihasználja a lehetőséget, hogy felbosszantsa apját, ezért hazaviszi a titokzatos, jóképű, jégkék szemű srácot. De valami nem stimmel Kale-lel. Dez cipőjét hordja a zuhany alatt, lenyűgözik az olyan tárgyak, mint egy DVD, vagy egy váza, és mintha attól tartana, hogy a lány egy érintésétől elporladna. De egyszer csak megjelenik Dez apja, fegyverrel a kezében, és jóval többet tud Kal-ről, mint kellene. Dez rájön, hogy sokkal több van a fiúban - és az apja "ügyvédi irodája" is más - mint az elsőre látszott. Kale a Denazen részvénytársaság rabja volt - egy szervezeté, amely összegyűjtötte a " különleges " gyerekeket, akiket csak Hatosnak neveznek, hogy fegyverként használja őket, egy egész életen át. Á, igen, és az érintése? Az halálos. Dez és Kale mindenre elszántan csatlakozik a Hatoshoz, hogy legyőzzék a Denazent, mielőtt azok kapják el őket és Dez apja rájön a legnagyobb titokra. A titokra, melyet Dez egész életében meg akart óvni. A titokra, melyért Kale ölne, hogy megóvja.
Nagy fantasy rajongó vagyok és már kicsit régebben olvastam ezt a műfajt. Jó volt újra az ilyen könyvekhez nyúlni. De bevallom őszintén, én ettől a könyvtől sokkal de sokkal többet vártam a fülszöveg alapján! Sajnos azzal kellett szembesülnöm, hogy túl sok mindent árul el az ami a könyv hátulján van feltüntetve. Ennek alapján úgy gondoltam, húú! Ez a könyv biztosan valami észveszejtő lesz. Csalódnom kellett, mert a fülszöveg nagyjából a történetet írta le. Azon kívül nem sok új dolog történt. Nem tudom, valami nagy dologra számítottam, hogy ez biztosan csak ízelítő. De nem egészen ez történt.
Ami a legjobban zavart, az az, hogy csak nagyon nehezen tudtam megkedvelni a szereplőket. Nem voltak elsőre szimpatikusak Nagyon keveset kapunk abból ami belülről érinti őket, inkább csak felületesen ismerjük meg a legtöbbjüket. A főszereplőtől különösen többet vártam. Számomra ő volt akit a legnehezebben szerettem meg, és ez biztos, hogy nem valami pozitív. :/ Ennek az volt az oka, hogy hagyta, hogy Kale beleszeressen, és persze neki is bejött Kale. Vele csókolózik, az ember pedig nem csókol meg csak úgy valakit.... Magyarul mondhatjuk, hogy együtt voltak, és közben pedig Alex-szel is kavar. -.-" .......
Az alapötlet jó lett volna, ha nem lövi le a poént már az elején. Ugyanis ha már a fülszöveget elolvastad, akkor abból nagyjából mindent megtudsz. De jár a plusz azért, mert egyedi volt az alapötlet. Nem volt koppintva.:)
(Mert azért valljuk be, elég sok az olyan regény is). Persze olvastam sokkal jobb fantasy könyveket, de ez is a helyén volt. Jó volt, hogy olvastatta magát. Gyorsan lehet vele haladni, izgalmas és pörgős.
Ami történik a Hatosokkal, az nem kölcsönöz túl jó hangulatot. Tetszett, hogy ennek ellenére nem éreztem nyomasztónak, hanem végig jó hangulatot árasztott. :)
Kale nagyon aranyos. Ő eddig egy külön világban élt. Számára minden különleges, amit a külvilágban megtapasztal. Őt egyszerűen nem lehet nem szeretni. :)
Tudom, úgy tűnik, hogy eléggé negatívan gondolok erre a könyvre, de ez nem igaz. Nem tudok igazán haragudni erre a történetre, de azért fontosnak érzem, hogy megemlítsem azokat amik nem tetszettek benne. Igazából nem tudom, hogy miért, de volt benne valami, ami megfogott, és mindezek ellenére tetszett. :)
Én tényleg többet vártam ettől a könyvtől, ami meg is látszik, de érdemes elolvasni! :)
" Azok a helyek, ahova menni szeretnék, nélküled nem léteznek. Minden célom egy tőről fakad. Belőled. Te vagy a legnagyobb célom. Ez nem baj, ugye? "
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése