Fülszöveg:
Észak-Amerika romjain ma Panem országa, a ragyogó Kapitólium és a tizenkét távoli körzet fekszik. A Kapitólium kegyetlenül bánik Panem lakóival: minden évben, minden körzetből kisorsolnak egy-egy tizenkét és tizennyolc év közötti fiút és lányt, akiknek részt kell venniük Az Éhezők Viadalán. Az életre halálra zajló küzdelmet élőben közvetíti a tévé.A tizenhat éves Katniss Everdeen egyedül él a húgával és az anyjával a Tizenkettedik Körzetben. Amikor a húgát kisorsolják, Katniss önként jelentkezik helyette a Viadalra, ez pedig felér egy halálos ítélettel. De Katniss már nem először néz farkasszemet a halállal - számára a túlélés a mindennapok része. Ha győzni akar, olyan döntéseket kell hoznia, ahol az életösztön szembe kerül az emberséggel, az élet pedig a szerelemmel.
Még soha, egyik könyvön sem változtattam ennyiszer a véleményem. :) Végül abban állapodtam meg magammal, hogy egy ötös skálán, én 4,5 pontot adnék ennek a könyvnek. Nem tudom, szerintem ez azért van, mert többször is láttam a filmet, mielőtt olvastam volna. Valahogy így már nem tudott annyira lekötni. Nagyon lassan haladtam vele, mondjuk ennek inkább az oka az volt, hogy nem nagyon volt időm olvasni. Az elején e miatt nekem kicsit közömbös volt, mikor pedig megkezdődött a Viadal, onnantól kezdve nagyon izgalmas lett.
Tény, hogy sokkal jobb volt mint a film. Nekem a filmben Katniss nem volt túl szimpatikus. Nagyon ridegnek éreztem a személyiségét. Nem nagyon lehetett az érzelmeiről sokat megtudni. A könyvben viszont ez nagyon nem igaz. Meg is lepődtem, és ez nálam plusz egy jó pont volt. :)
Elég gyakran változtattam a véleményemet Peeta és Gale kapcsán.
A film alapján és a könyv elején, én mindenképpen azt akartam, hogy Gale-vel jöjjön össze Katniss. Álmomban sem gondoltam volna, hogy a könyv végére azt akarom, hogy Peeta legyen akibe beleszeret. A Viadal közben én Peetat- nagyon megkedveltem, és emiatt érzékenyen érintett, hogy Katniss így játszik az érzéseivel. Most oké, hogy a túlélés a cél, de szerintem ez nem volt fair. Meg hát nem is tudtam igazán eldönteni, hogy most akkor a csaj mit is akar valójában. Hogy szereti e Peetat vagy sem. De ezzel ugyanígy voltam akkor is, amikor a filmet néztem.
" Peeta, nem úgy volt, hogy felébresztesz? - kérdezem.
-Mégis minek? az égvilágon semmi sem történt. - feleli. És különben is szeretem nézni, ahogy alszol. Olyankor nem ráncolod a homlokodat. Sokkal helyesebb így az arcod.
Erre a megjegyzésre természetesen azonnal összeráncolom a homlokom, Mire Peeta elvigyorodik. "
Effie Trinket kitér a hitéből, ha meglátja hogyan eszem.
- Hé Effie, ezt figyeld! - kiáltja Peeta. A háta mögé hajítja a villáját, és szó szerint tisztára nyalja a tányérját, miközben hangosan és elégedetten sóhajtozik. Azután csókot dob Effie-nek, és így szól: Hiányzol nekünk, Effie!
Befogom Peeta száját, de közben én is hangosan röhögök. - Hagyd abba! Lehet, hogy Cato itt ólálkodik a barlang előtt.
Peeta letépi a kezemet a szájáról. - Tőlem ugyan ott ólálkodik, ahol akar. Hiszen itt vagy, hogy megvédj - mondja, és magához húz.
Viszont több jó oldaláról is megismertem Katnisst. Sokal karakteresebb, érzékibb, lelkisebb, és kiderül, hogy humora is van. Nagyon jó kis jelenetek zajlanak le a viadal közben. :)
" Katniss, még ha sikerül is hozzáférned az élelemhez, hogyan akarod megsemmisíteni?
- Elégetem. Beleszórom a tóba. Lelocsolom benzinnel. - Hasba bököm Rutát, ugyanúgy, ahogyan Primet szoktam. - Felfalom az egészet!
- A kislány felkacag. - Ne aggódj. Kitalálok valamit. Pusztítani sokkal könnyebb mint teremteni. "
Nagyon nagyon jól megírt, pörgős izgalmas, az áldozatok miatt szomorú, de van benne valami ami miatt mégis hangulatos. Talán a nem túlzásba vitt humor lehet ez a valami. Csak ajánlani tudom mindenkinek!! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése