Az őrző

Jamie McGuire: Az őrző

Fülszöveg:

A Rhode Island-i Providence városának békebeli árnyékában Nina Grey váratlanul Menny és Pokol összecsapásának középpontjába csöppen. Miközben keservesen igyekszik megbirkózni édesapja nemrégiben bekövetkezett halála miatti gyászával, véletlenül - vagy legalábbis ő ezt hiszi - megismerkedik Jared Ryellel. Bár a fiatalember lehengerlően jóképű megjelenése és titokzatos képességei kellemesen elterelik a figyelmét, hamarosan világossá válik, hogy Jared többet tud Nináról, mint a Brown Egyetemen a barátai. Amikor már több a kérdés, mint a válasz, Jared mindent kockára tesz, hogy megtartsa a lányt, akinek megmentésére született, éspedig úgy, hogy elárulja a titkot, amelynek megőrzésére felesküdött. Amikor Nina apjának korábbi társai követni kezdik Ninát a sötétben, a lány ráébred, hogy az apja nem az az ember volt, akinek hitte, hanem egy tolvaj, aki démonoktól lopott. Szeretné kideríteni,mi az igazság apja halála körül, s eközben olyasmire bukkan, amire álmában sem gondolt, és amire a pokolnak égető szüksége van, a kulcs azonban egyedül Nina birtokában van...
A Sötétség és Fény angyali trilógia első része.

Hát a könyv elég sok negatív értékelést kapott. E miatt féltem is egy kicsit tőle, hogy vajon nekem mi lesz a véleményem.. tetszeni fog e vagy sem.. Nem értek egyet ezzel a sok negatívummal. Nekem tetszett a történet. Igazából be is soroltam a jól megírt könyvek közé, bár tény és való, hogy olvastam már ennél sokkal de sokkal jobb könyveket is.

A romantikus része az szerintem nagyon jól sikerült. Pörgős volt, izgalmas volt, és annyira aranyos! *-* Jaredet nagyon bírtam. Azt viszont sajnáltam, hogy azt a tipikus állásrendet állította fel az írónő, hogy két srác rajong egy lányért, és akkor most vajon melyikük is nyeri el főszereplőnk szívét. Kár volt érte, mert amúgy nagyon tetszett.

Ami még nekem nem jött be, az a csajnak egyes viselkedései, reagálásai.. jó néhányat nem tudtam hova tenni, hogy most mit miért gondol, miért így akarja megoldani... Sajnálom, hogy a legtöbb regényben benne van az, hogy a főszereplő csaj nem jön rá arra ami ott van az orra előtt... Igazán lehetne már egy olyan könyv, amiben a főszereplő csajt okosnak és céltudatosnak ismernénk meg, valamint nem akarná sajnáltatni magát. Most nem azt mondom, hogy ebben sajnáltatja magát a csaj, csak úgy általánosságban beszélek. Mert hát nem ez szokott lenni a legtöbb könyvben?? Nem lehetek veled ezért meg azért.. De amúgy nagyon szeretlek!! Na ezeket a részeket igazán kihagyhatnánk!

Viszont:
Egy könnyed történet, bármikor bárki nyugodtan olvashatja. Fantasy és romantika keverése, ami nálam nagyon nyerő, bár igaz, hogy sok ilyen könyv van, szóval alapjában nem indok. :) Ott van Jared, aki sok mindent kompenzál, hiszen őt nem lehet nem szeretni. Nagyon aranyos.:) A fantasy része jól ki lett találva. Egyszerűen olvastatja magát. Nem lehet abba hagyni. És persze vicces részekben is bővelkedett. :)
Nem tudom, hogy miért, de nem tudom megfogalmazni, hogy mi volt az ami engem megragadott. Mert volt benne egy ilyen is. :)

- Azt hiszed, nem tudok főzni? - néztem rá vádlón.
- Ezt nem állítottam. Nem mondom, hogy kóstoltam volna a főztödet. De Jack említette.
- Szerette, amit főzök - mondtam védekezően.
- Jack imádott. Egy mérgezőhulladék-feldolgozóból származó üledéket is feltálalhattál volna neki, abból is kért volna még egyszer. - ugratott Jared.

Szerintem jobban sikerült mint a Gyönyörű sorscsapás.. Nekem az nagyon nyálas volt. Mondjuk ez is csöpögős, de ez már valamivel jobb volt. Vagy ha nem is maga a romantikus rész miatt érzem így, az lehet, hogy azért van, mert én Jaredet sokkal jobban bírtam mint a Gyönyörű sorscsapásban Travist..

- Félreállhatok, Nina. Félreállhatok és hagyhatom, hogy azzal légy, akivel kellene.
 Ha kevésbé önző lennék,... ezt tenném. De a temérdek ostoba hibám után is azt hiszem, boldoggá tudlak tenni. De ha erre vágysz, félreállok. - csóválta a fejét -
Ha viszont nem, akkor ... szembeszállok a sorssal. Megküzdök mennyel és pokollal, és ami csak jön, hogy megtarthassalak.

Tudom, hogy a véleményem sok mindenkiével ütközik, de nem tudok mit csinálni.. ez van. :)

Az éhezők viadala

Suzanne Collins: Az éhezők viadala: 

Fülszöveg:

Észak-Amerika romjain ma Panem országa, a ragyogó Kapitólium és a tizenkét távoli körzet fekszik. A Kapitólium kegyetlenül bánik Panem lakóival: minden évben, minden körzetből kisorsolnak egy-egy tizenkét és tizennyolc év közötti fiút és lányt, akiknek részt kell venniük Az Éhezők Viadalán. Az életre halálra zajló küzdelmet élőben közvetíti a tévé.
A tizenhat éves Katniss Everdeen egyedül él a húgával és az anyjával a Tizenkettedik Körzetben. Amikor a húgát kisorsolják, Katniss önként jelentkezik helyette a Viadalra, ez pedig felér egy halálos ítélettel. De Katniss már nem először néz farkasszemet a halállal - számára a túlélés a mindennapok része. Ha győzni akar, olyan döntéseket kell hoznia, ahol az életösztön szembe kerül az emberséggel, az élet pedig a szerelemmel.


Még soha, egyik könyvön sem változtattam ennyiszer a véleményem. :) Végül abban állapodtam meg magammal, hogy egy ötös skálán, én 4,5 pontot adnék ennek a könyvnek. Nem tudom, szerintem ez azért van, mert többször is láttam a filmet, mielőtt olvastam volna. Valahogy így már nem tudott annyira lekötni. Nagyon lassan haladtam vele, mondjuk ennek inkább az oka az volt, hogy nem nagyon volt időm olvasni. Az elején e miatt nekem kicsit közömbös volt, mikor pedig megkezdődött a Viadal, onnantól kezdve nagyon izgalmas lett.

Tény, hogy sokkal jobb volt mint a film. Nekem a filmben Katniss nem volt túl szimpatikus. Nagyon ridegnek éreztem a személyiségét. Nem nagyon lehetett az érzelmeiről sokat megtudni. A könyvben viszont ez nagyon nem igaz. Meg is lepődtem, és ez nálam plusz egy jó pont volt. :)

Elég gyakran változtattam a véleményemet Peeta és Gale kapcsán.
A film alapján és a könyv elején, én mindenképpen azt akartam, hogy Gale-vel jöjjön össze Katniss. Álmomban sem gondoltam volna, hogy a könyv végére azt akarom, hogy Peeta legyen akibe beleszeret. A Viadal közben én Peetat- nagyon megkedveltem, és emiatt érzékenyen érintett, hogy Katniss így játszik az érzéseivel. Most oké, hogy a túlélés a cél, de szerintem ez nem volt fair. Meg hát nem is tudtam igazán eldönteni, hogy most akkor a csaj mit is akar valójában. Hogy szereti e Peetat vagy sem. De ezzel ugyanígy voltam akkor is, amikor a filmet néztem.

" Peeta, nem úgy volt, hogy felébresztesz? - kérdezem.
-Mégis minek? az égvilágon semmi sem történt. - feleli. És különben is szeretem nézni, ahogy alszol. Olyankor nem ráncolod a homlokodat. Sokkal helyesebb így az arcod.
Erre a megjegyzésre természetesen azonnal összeráncolom a homlokom, Mire Peeta elvigyorodik. "

Effie Trinket kitér a hitéből, ha meglátja hogyan eszem.
- Hé Effie, ezt figyeld! - kiáltja Peeta. A háta mögé hajítja a villáját, és szó szerint tisztára nyalja a  tányérját, miközben hangosan és elégedetten sóhajtozik. Azután csókot dob Effie-nek, és így szól: Hiányzol nekünk, Effie!
Befogom Peeta száját, de közben én is hangosan röhögök. - Hagyd abba! Lehet, hogy Cato itt ólálkodik a barlang előtt.
Peeta letépi a kezemet a szájáról. - Tőlem ugyan ott ólálkodik, ahol akar. Hiszen itt vagy, hogy megvédj - mondja, és magához húz.

Viszont több jó oldaláról is megismertem Katnisst. Sokal karakteresebb, érzékibb, lelkisebb, és kiderül, hogy humora is van. Nagyon jó kis jelenetek zajlanak le a viadal közben. :)

" Katniss, még ha sikerül is hozzáférned az élelemhez, hogyan akarod megsemmisíteni?
- Elégetem. Beleszórom a tóba. Lelocsolom benzinnel. - Hasba bököm Rutát, ugyanúgy, ahogyan Primet szoktam. - Felfalom az egészet!
- A kislány felkacag. - Ne aggódj. Kitalálok valamit. Pusztítani sokkal könnyebb mint teremteni. "

Nagyon nagyon jól megírt, pörgős izgalmas, az áldozatok miatt szomorú, de van benne valami ami miatt mégis hangulatos. Talán a nem túlzásba vitt humor lehet ez a valami. Csak ajánlani tudom mindenkinek!! :) 

Touch - Érintés

Jus Accardo: Touch - Érintés

Fülszöveg:

Mikor egy idegen fiú száguld le a patak melletti töltésen, és épp a lába előtt ér földet, a tizenhét éves adrenalinfüggő Deznee Cross úgy dönt, kihasználja a lehetőséget, hogy felbosszantsa apját, ezért hazaviszi a titokzatos, jóképű, jégkék szemű srácot. De valami nem stimmel Kale-lel. Dez cipőjét hordja a zuhany alatt, lenyűgözik az olyan tárgyak, mint egy DVD, vagy egy váza, és mintha attól tartana, hogy a lány egy érintésétől elporladna. De egyszer csak megjelenik Dez apja, fegyverrel a kezében, és jóval többet tud Kal-ről, mint kellene. Dez rájön, hogy sokkal több van a fiúban - és az apja "ügyvédi irodája" is más - mint az elsőre látszott. Kale a Denazen részvénytársaság rabja volt - egy szervezeté, amely összegyűjtötte a " különleges " gyerekeket, akiket csak Hatosnak neveznek, hogy fegyverként használja őket, egy egész életen át. Á, igen, és az érintése? Az halálos. Dez és Kale mindenre elszántan csatlakozik a Hatoshoz, hogy legyőzzék a Denazent, mielőtt azok kapják el őket és Dez apja rájön a legnagyobb titokra. A titokra, melyet Dez egész életében meg akart óvni. A titokra, melyért Kale ölne, hogy megóvja.


Nagy fantasy rajongó vagyok és már kicsit régebben olvastam ezt a műfajt. Jó volt újra az ilyen könyvekhez nyúlni. De bevallom őszintén, én ettől a könyvtől sokkal de sokkal többet vártam a fülszöveg alapján! Sajnos azzal kellett szembesülnöm, hogy túl sok mindent árul el az ami a könyv hátulján van feltüntetve. Ennek alapján úgy gondoltam, húú! Ez a könyv biztosan valami észveszejtő lesz. Csalódnom kellett, mert a fülszöveg nagyjából a történetet írta le. Azon kívül nem sok új dolog történt. Nem tudom, valami nagy dologra számítottam, hogy ez biztosan csak ízelítő. De nem egészen ez történt.

Ami a legjobban zavart, az az, hogy csak nagyon nehezen tudtam megkedvelni a szereplőket. Nem voltak elsőre szimpatikusak Nagyon keveset kapunk abból ami belülről érinti őket, inkább csak felületesen ismerjük meg a legtöbbjüket. A főszereplőtől különösen többet vártam. Számomra ő volt akit a legnehezebben szerettem meg, és ez biztos, hogy nem valami pozitív. :/ Ennek az volt az oka, hogy hagyta, hogy Kale beleszeressen, és persze neki is bejött Kale. Vele csókolózik, az ember pedig nem csókol meg csak úgy valakit.... Magyarul mondhatjuk, hogy együtt voltak, és közben pedig Alex-szel is kavar. -.-" .......


Az alapötlet jó lett volna, ha nem lövi le a poént már az elején. Ugyanis ha már a fülszöveget elolvastad, akkor abból nagyjából  mindent megtudsz. De jár a plusz azért, mert egyedi volt az alapötlet. Nem volt koppintva.:)
(Mert azért valljuk be, elég sok az olyan regény is). Persze olvastam sokkal jobb fantasy könyveket, de ez is a helyén volt. Jó volt, hogy olvastatta magát. Gyorsan lehet vele haladni, izgalmas és pörgős.
Ami történik a Hatosokkal, az nem kölcsönöz túl jó hangulatot. Tetszett, hogy ennek ellenére nem éreztem nyomasztónak, hanem végig jó hangulatot árasztott. :)
Kale nagyon aranyos. Ő eddig egy külön világban élt. Számára minden különleges, amit a külvilágban megtapasztal. Őt egyszerűen nem lehet nem szeretni. :)

Tudom, úgy tűnik, hogy eléggé negatívan gondolok erre a könyvre, de ez nem igaz. Nem tudok igazán haragudni erre a történetre, de azért fontosnak érzem, hogy megemlítsem azokat amik nem tetszettek benne. Igazából nem tudom, hogy miért, de volt benne valami, ami megfogott, és mindezek ellenére tetszett. :)

Én tényleg többet vártam ettől a könyvtől, ami meg is látszik, de érdemes elolvasni! :)

" Azok a helyek, ahova menni szeretnék, nélküled nem léteznek. Minden célom egy tőről fakad. Belőled. Te vagy a legnagyobb célom. Ez nem baj, ugye? "

A lány aki megérintette az eget

Luca Di Fulvia: A lány aki megérintette az eget

Fülszöveg:

Hogyan válik a jövő nélküli lányból befolyásos ruhatervező? Milyen utat kell bejárnia egy csavargónak, hogy a szabadság védelmezője lehessen? És miképpen lesz egy zsidó tolvajból híres orvos? A válaszokat az 1500-as évek elején Olaszországban kell keresnünk.
A történet Róma mocskos sikátoraiban, bűzös csatornáiban kezdődik. Amikor Mercurio, a születésétől fogva árva, tolvajfiú, a kis Zolfo, a szép Benedetta és a félkegyelmű óriás, Ercole kifosztják a zsidó Shimon Baruchot, nem sejtik, hogy az életük fordulóponthoz érkezett. Ugyanis miután a zsidó férfi a nyomukra bukkan, megöli Ercolét, miközben Mercurio a kése hegyével az ő torkát találja el. Mercurio úgy hiszi, megölte a kereskedőt, ezért úgy dönt, hogy Zolfóval és Benedettával Velencébe menekül.
A Velencei Köztársaságba vezető úton a három gyerek sorsa keresztezi a szabadságot kereső zsidó, Isacco, az orvoslásban is jártas tolvaj és a lánya, Giuditta sorsát.
Mercurio beleszeret a lányba, érzései viszonzásra is találnak, ám amikor az úti céljukat elérik, szembesül azzal a rengeteg nehézséggel, amelyet le kell küzdenie, hogy az álmát valóra válthassa.
Bár a regény több fiatal sorsát is összefűzi, a könyv főszereplője mégis a Szerelem. A Szerelem nagybetűvel, mely olyan elsöprő hatású, hogy megváltoztat mindent. Olyan egyetemes érzés, amely összeköti a lelkeket, amely túlmutat az egyes párok kapcsolatán. A két fiatal között fakadt szenvedély , mely olyan érzéssé válik, amely képes jobbá tenni az embereket, olyan szerelemmé, amely a sors szálait szövi, amely a világot mozgatja.

Gyönyörű borító,
Gyönyörű cím,
gyönyörű történet! 

Életem egyik legjobb döntése volt ez a könyv! Jelenleg ez a kedvenc könyvem.
Félek is, hogy nem tudom leírni, hogy mennyi mindent váltott ki belőlem ez a történet. Engem nagyon mélyen megindított. Minden benne volt ebben a könyvben. A szerelem, a féltékenység, a bosszúvágy... Nyomor és fényűzés. Gyűlölet és megbocsátás ...  És persze két fiatal közötti szenvedély.

A fiatalok sorsa hol összekapcsolódik, hol szétválik. Az elején a nyomornegyedben megismerünk négy árva gyereket, akik az életben maradásért küzdenek. Történik egy baleset, Mercurio úgy hiszi megölte a kereskedőt, ezért elmenekül, magával viszi a másik két gyereket is. Útja során találkozik Giudittával, akivel egymásba szeretnek. Giuditta és Benedetta  közötti feszültség, féltékenység és gyűlölet nyilvánvaló.

Én először Benedettát szerettem, mert hát őt Mercorio régebb óta ismerte, és a lány tényleg mindent megtett, hogy a fiú bele szeressen. Sajnáltam mikor a fiú Giudita mellett döntött. Én személy szerint haragudtam Mercurióra, és reménykedtem abban, hogy a végén mégiscsak Benedettát választja.

Azután láttam ahogyan Benedettát hatalmába keríti a gyűlölet és átengedi magát ennek az érzésnek. Egyből fordult a kocka. Sosem gondoltam volna, hogy ilyen könnyen változhat a véleményem egy ember felől. Többé már nem akartam, hogy Benedetta a két fiatal közé álljon, dühös voltam rá, hogy hogy lehet ilyen kegyetlen.

Nagyon sok vicces jelenetet olvashatunk. Mercuriot sokszor szájhősként emlegetik, ami igaz is, de mind e mellet ez a fiú nagyon különleges, amit majd ti is megláthattok, ha elolvassátok a könyvet.

- Attól félsz, hogy megfertőzzük a birodalmad? - vágott vissza Mercurio. - Van szabad vagy nincs?
- És neked van pénzed? - kérdezte az öreg.
- Nincs, miért? - kérdezett vissza Mercurio arcátlanul. - Egy ilyen helyért még fizetni is kell?

Mercurionak és Giudittának meggyűlik a baja Isaccoval, ugyanis nem akarja a srácot a lánya közelébe engedni. A fiú mindent megtesz a lányért. Ez szerintem nagyon aranyos. :) Ez olyan igazán jól megírt romantikus történet. Igazán érzem, hogy szeretik egymást, nem pedig csak túlzásba vitt nyálas romantikát.

- Azt sem tudhatom, mit éreztél, amikor először megláttad az anyámat?
- Isacco felcsattant. - Te csőbe húzol engem! - kiáltott fel. - A nyomorult életbe, te csőbe húzol engem! - Távolabb lépett, és fel - le kezdett járkálni a szobában. Azután makacs arckifejezéssel ismét Giuditta felé fordult. - Az a fiú nem való hozzád. Pont.
- Miért?
- Azt kérded tőlem, miért nem való hozzád egy tolvaj és szélhámos? - tárta szét a két karját Isacco. - A válaszom alapvető. Mert tolvaj és szélhámos.

- És egyébként sem akarom, hogy azzal a fiúval találkozz...
-Mercurionak hívják - mondta Giuditta büszkén.
- Nem! Tolvaj a keresztneve és szélhámos a vezetékneve! - kiáltott fel Isacco.

Mint ahogyan már említettem, Mercurio különleges.  Több szélhámos is felfigyel rá, úgy ahogyan egy Scarabello nevű nagy hírű szélhámos is. A fiú hatalmas hibát követ el. Felveteti magát emberének, de nem gondol bele, hogy többé nem szabadul egy ilyen ember markából. Rengeteg rossz ügybe keveredik bele, de ezek nem csak ebből a hibából adódóan következnek, hanem saját magának is köszönhet egy jó néhányat.

- És azért magának kell az Arzenálba mennie, mert én nem tartózkodhatom arrafelé. - tette hozzá Mercurio.
- Fiú! - kérdezte Lanzafame -, van még hely Velencében, ahol nyugodtan mutatkozhatsz?
- Mercurio mosolygott.

Rengeteg dolgot ölel magába ez a történet. A szereplők sok változáson mennek keresztül. Sosem gondoltam volna, hogy ennek ilyen végkimenetele lesz. Nagyszerű volt!! Imádtam. Úgy olvastam volna még egy darabig. Gyönyörűen megírt történet. Luca Di Fulvio az egyik kedvenc írom lett!  :)

Jennifer E. Smith : vajon létezik szerelem első látásra?

Jennifer E. Smith: Vajon létezik szerelem első látásra?


Fülszöveg:

Négy perc általában alig valamire elegendő - ugye nem hinnéd, hogy ennyi idő alatt minden megváltozhat? A 17 éves Hadley Sullivan életében ez az egyik legrosszabb nap. Ott ragadt a New York-i repülőtéren, késésben van apja második esküvőjéről, amelyet Londonban tartanak, ráadásul a leendő mostohaanyjával még sohasem találkozott. Ebben a lehetetlen helyzetben pillantja meg a tökéletes srácot, az angol Olivert a repülőtér szűk váróterében. A fiú jegye a 18C ülésre szól - Hadley-é pedig a 18A-ra.




A végzet fordulatai és az idő fontos szerepet játszik ebben az elgondolkodtató regényben, amely egyaránt szól családi kapcsolatokról, a második esélyről és az első szerelemről. Hadley és Oliver huszonnégy órát felölelő története meggyőzi az olvasót arról, hogy az igaz szerelem akkor bukkan fel, amikor a legkevésbé számítunk rá.


Nagyon aranyos romantikus történet. Igaz nekem nem lett kedvenc, de érdemes elolvasni. Igazából nem gondoltam, hogy ennyire fog tetszeni. Egy szimpla romantikus történetre számítottam, de ettől valamivel több volt.
Hadley-nek igazán rosszul kezdődik a napja. Tényleg úgy érzi, hogy ettől már semmi nem lehet rosszabb, és hogy az élete kész csőd. Mikor megpillantja Olivert, először nem akar vele szóba állni. Azután mégiscsak megnézi magának a srácot, és rá kell döbbennie, hogy lehet, hogy ez a srác lesz élete nagy szerelme. A sors úgy akarja, hogy egymás mellett üljenek a repülőn, és hogy ugyanoda menjenek. Sok vicces jelenetet olvashatunk. Tetszett, hogy mindkét szereplőt megismerjük.

Mikor leszállnak a gépről, elveszítik egymást. Valószínűleg soha többé nem találkoznak. De vajon a valószínű, vagy a valószerűtlen kerekedik felül? Ha elolvassátok a könyvet, megtudhatjátok! :)
Mikor Hadley elmegy az esküvőre, próbál hidegen viselkedni az apjával, és a mostohaanyjával is. De rájön, hogy a nő, akit az apja most feleségül vesz, egyáltalán nem olyan, mint amilyen a filmekben szokott lenni egy mostohaanya. Nagyon kedves, aranyos nő, de ő ezt nem akarja beismerni.
Egy bizonyos dolog miatt rá kell döbbennie, hogy nem feltétlenül rossz, ha a szüleink elválnak.

A könyv elején én is egyet értettem főszereplőnkkel. Nagyon haragudtam az apára, amiatt amit tett. De a történet végére éppúgy megváltozott a véleményem, mint Hadley-nek.  Az apjának legalább volt bátorsága ezt megtenni.
Hadley szüleinek története érdekes, nem igazán hallottam olyanról, aki ebből a szemszögből közelített meg egy válást.

Nem gondoltam volna, hogy ebből a könyvből ennyi mindent tanulhatunk. Nem mindig jogos a dühünk, még akkor sem, ha mi éppen annak gondoljuk. Egy másik szemszögből teljesen más értelmet nyerhet. Nem mindig az a jó nekünk, amit mi akarunk. Ez a könyv elején és végén is bebizonyosodott.

Egy nagyon egyszerű történet, és mégis mennyi mindent közöl.
Egy nap nem kevés. Mennyi mindenre elegendő. El sem hinnénk. Egyszerűen nem tudjuk kiélvezni az életet, nem tudjuk kihasználni az időt.

Ezt a könyvet ajándékba kaptam. Magamtól nem vettem volna meg, mert a fülszöveg engem nem igazán fogott meg. És mégis milyen jó, hogy ezt kaptam. Remélem másoknak is megjön a kedve ehhez a könyvhöz, még akkor is, ha a fülszöveg nekik sem jön be. :)

Belinda Alexandra: Vadlevendula

EMLÉKEZETES AKÁR A VADLEVENDULA ILLATA...

A vad levendula elkábítja az érzékeket, a hatást az emlékezetünk még jóval a könyv letétele után is őrizni fogja.

A tizennégy éves Simona Fleurier-t kiszakítják az otthonából, a provence-i levendulaültetvényről, hogy Marseille-be küldjék. A városban az élet nehéz, sőt nyomorúságos, ám mikor felfedezi a varieték világát, már arról álmodik, hogy egy nap híres énekesnő és táncos lesz. 

A háború azonban közbeszól, Simone pedig rendkívül veszélyes döntést hoz - melyből az is kiderül, hogy a szerelem, akár a vad levendula, a legvalószínűtlenebb helyeken is kivirágzik-,...

A szerelemről és a bátorságról szóló történet Marseille sikátoraitól a pompás párizsi pódiumokig,Provence földjeitől Berlin háború előtti dekadenciáján át New York dzsesszkorszakáig repíti az olvasót. 

A lány, aki a gazdaságban nevelkedett, nagyon fiatalon megtapasztalja azt, hogy milyen elveszíteni valakit, aki nagyon közel áll hozzá. Miután édesapja meghal, Marseille-be küldik a magának való nagynénjéhez, aki nagyon rosszul bánik vele. Kihasználja a fiatal lányt, és mindenért őt hibáztatja. Megismerkedik a gyönyörű és fiatal Camille-val. Követi őt, így neki köszönhetően bepillantást nyer a varieték világába. A legnagyobb álma az, hogy egy szép napon, befutott énekesnő lesz. Ezért az álomért mindent megtesz. Ezen a helyen vágyik először a sikerre. 

 Egyre feljebb és feljebb küzdi magát, de kiderül, hogy feljutni könnyű, de ugyanott megmaradni nehéz. Eljut Párizsba, ahol először nem egészen úgy alakulnak a dolgok, ahogyan képzelte. Már nem ugyanaz a lány, aki a vad levendula ültetvényről került el Marseille-be onnan pedig Párizsba. Az idők során nagyvárosi hölgy válik belőle, és már nem vágyik vissza a gazdaságba. Beleszeret egy fiúba, és mikor úgy tűnik, hogy minden a legnagyobb rendben van, akkor elé tárul a könyörtelen igazság, hogy amiben eddig élt, az csak álomvilág. Az eddigi élete a feje tetejére áll. A háború mindent darabokra zúz.Az emberek szívét, lelkiismeretét, megbízhatóságát...

Az írónő olyan szinten tudta megírni ezt a történetet, hogy mindent magam előtt láttam. A karakterek nagyon jól ki lettek dolgozva, és a cselekmény is nagyon fordulatos volt. 

Megismerjük a háborút a franciák szemszögéből is. 

Simone, foggal körömmel küzd nemcsak a saját, hanem szerettei és hazája életéért is. 

Úgy érzi, többé soha nem lehet boldog, de talpra kell állnia. Túl sok gonoszság éri, nem veszi észre azt ami nyilvánvaló. Camille vajon barát, vagy ellenség? Mi a valóság, és mi a hazugság? 

Nemcsak egy könyv volt, hanem A KÖNYV! Egy egész élet pergett le a szemem előtt. Nem mindennapi történet. Új volt a számomra, hogy nem csupán néhány évet írt le a főszereplő életéből.
Simone egy nagyon erős karakter.A történet elején egy kislánnyal állunk szemben, de a történet végére egy kész nőt kapunk, aki már nagyon sok mindenen ment keresztül..Nagyon nagyon megható történet, annyira igazinak éreztem. Nem egyszer futott végig rajtam a hideg. Érdemes mindenkinek elolvasnia! Gyönyörű történet!

"... a szerelem, akár a vad levendula, a legvalószínűtlenebb helyeken is kivirágzik..."

A mennyország várhat

Mint sokan mások, én is jelentkeztem a Könyvmoly párbajra. Elsőnek Cally Taylor-tól : A mennyország várhat című könyvet hoztam.

Cally Taylor: A mennyország várhat 

"Két kezem közé fogtam az arcát, és viszonoztam a csókot. Úgy éreztem, ennél már nem is lehetne tökéletesebb az életem. Igazam volt..."

Lucy Brown repdes a boldogságtól. Álmai férfijával - a kedves, jóképű, szellemes Dannel - már az esküvőt tervezgetik, és minden, amire a lány valaha vágyott, hirtelen kézzelfogható közelségbe kerül. Az esküvő előestéjén azonban Lucy halálos balesetet szenved.
Két lehetősége van:  hagyja, hogy elszakítsák élete szerelmétől, és a mennybe megy, vagy örök életében Dannel marad... szellem képében. Lucy egy percig sem habozik a válasszal: nem akar megválni Danntől. De azért semmi sem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik.
Ha Lucy szellem akar lenni, társat kell találnia egy vadidegen embernek...
És amikor rájön, hogy Anna, akit a barátnőjének hitt, bármire képes, hogy megszerezze magának az összetört és kiszolgáltatott Dant, hirtelen felgyorsulnak az események...

Nos, hát, úgy került fel ez a könyv a listámra, hogy igazából csak egyetlen egy mondatot olvastam róla, ami egy értékelés részlete volt. " Mesés... az ember legszívesebben egy szuszra kiolvasná. Bájos romantikus, és nagyon mulatságos." Kate Harrison
Ezek után azt sem olvastam el, hogy miről szól, csak tudtam, hogy el kell olvasnom.

Bevallom, kicsit csalódtam. Nem egészen erre számítottam, bár tény, hogy semmit nem tudtam a könyvről mielőtt hozzákezdtem. Ilyen hirtelen felindulásból elkövetett olvasás volt. Én nem éreztem azt, hogy egy szuszra kiolvasnám. Viszonylag sokáig tartott elolvasnom. Ez nem jelenti azt, hogy nem volt jó, csak nem tudta annyira felkelteni az érdeklődésemet, hogy tényleg ne tudjam letenni. Mivel nem olvastam a fülszöveget, én nagyon meglepődtem, hogy Lucy meghal. Először nem is akartam elhinni, így ekkor jutottam el addig, hogy megnézzem, hogy miről is szól. Amikor Lucy bekerült a purgatóriumba, én komolyan elkezdtem kétségbe esni, hogy na vajon ebből mi lesz. Hogyan tovább.. De nagyon jól meg lett oldva.

Lucy mindenképpen Dan mellett akar maradni. Mikor megkapja a feladatát, nagyon egyszerűnek találja. Mi sem egyszerűbb, mint egy vadidegent összeboronálni valakivel?! Nem olyan nagy ügy. Ám amikor megismeri Archie-t, rá kell döbbennie, hogy nagyot tévedett. Archiet, jó fej srácnak ismerjük meg, de nagyon megnehezíti Lucy dolgát, ugyanis kisujját sem mozdítja annak érdekében, hogy megtalálja a nagy ŐT. Igazi kockának ismerjük meg, de e mellett az érzékeny énje is megmutatkozik. Lucy sok mindent bevállal annak érdekében, hogy újra Dennel lehessen. Ha Archie nem lenne elég, barátjának, Briannak is megígéri, hogy segít végrehajtani a feladatát, és Annaval is meggyűlik a baja. Ráadásul a szabályzat, amit be kell tartania óriási hátrányt jelent a számára. Lucy, Archie és sok más szereplő is rengeteg dolgon megy keresztül. A történet során sok szereplő jellemét megismerjük, de én amit igazán hiányoltam az Dan jelleme volt. Őt sajnos nem ismertem meg túl jól. Mindössze néhány dolgot tudunk meg róla.

Nem olvastam még olyan könyvet, amiben egy szereplő ennyit szerencsétlenkedik, ezért közel éreztem a valósághoz, ami tetszett. Vicces volt, érdekes volt aranyos volt.. Szóval érdemes elolvasni. De vajon sikerül teljesítenie a feladatát Lucynek? Nem szeretném lelőni a poént, ezért nem is árulom el a végét. Ha kíváncsi vagy, akkor ez a könyv csak is a te elolvasásodra vár! ;)

"Danre gondolj, ne magadra! Ez az igazi szerelem: ha a másik boldogságát fontosabbnak tartod mint a sajátodat."

50 kérdés book tag

Sziasztok! :)

Köszönöm a book taget rentsinek, az ő oldaláról van! :)

1. Mit olvastál legutóbb?

William Shakespeare: Hamlet

2. Jó könyv volt?

Hát, nem nagyon szoktam drámákat olvasni, maradjunk annyiban, hogy nem volt rossz. :)

3. Mitől volt jó?

Mert aránylag új volt ez a műnem a számomra, hiszen nem túl sok drámát olvastam eddig. Mindent ki kell próbálni! ;)

4. Ajánlanád másoknak?

Alap, hogy mindenki ismerje ezt a könyvet, hiszen nagyon híres, de nem ezt a könyvet ajánlanám elsősorban másoknak. Főleg nem olyanoknak, akiket éppen meg akarok győzni arról, hogy olvasni márpedig jó! Nekik inkább valami könnyed történetet ajánlanék.

5. Milyen gyakran szoktál olvasni?

Az utóbbi 1 évben ritkán volt olyan alkalom, amikor egy hétnél több idő telt el úgy, hogy nem olvastam semmilyen könyvet, szóval szerintem mondhatom, hogy elég gyakran.

6. Szeretsz olvasni?

Már hogyne szeretnék!

7. Mi volt a legutolsó rossz könyv amit olvastál? 

Peter Marshall: Tombol a hold

8. Miért nem tetszett?

Elsősorban az írónak a stílusa volt az, ami miatt nem tetszett. Valahogy mindig azt éreztem, hogy mindenhol a rosszat emeli ki, és egyáltalán nem is akarja meglátni a fénysugarat. Mindemellett elég gyakran éreztem gúnyosnak is.

9. Szeretnél író lenni?

Hát persze! Régebben többet gondolkoztam ezen, el is akartam kezdeni írni egy történetet, de sose jutottam az elméleti részen túl, hogy el is kezdjem szavakba önteni amit kitaláltam.

10. Olvastál valaha olyan könyvet, ami nagy hatással volt rád? 

Persze! Nem is egyet. Nagyon érzelmes típus vagyok, szóval könnyen meghatódok, ami már alapjában nagy hatást tesz rám.

11. Szoktál fanfictiont olvasni?

Igazából nem nagyon.

12. Szoktál fanfictiont írni?

Nem.

13. Mi a kedvenc könyved? 

Pff.. Nagyon sok van. Most komolyan csak egyet választhatok? Na jó akkor legyen a Vadlevendula.

14. Melyik könyvet szereted a legkevésbé?

Sarwat Chadda: Az ördög csókja

15. A kézzel fogható könyveket szereted vagy inkább gépen olvasol ( pl. Kindle-ön)

Természetesen a kézzel foghatóakat. Amúgy is mindig meg akarom venni a könyveket, mert szeretem ha saját példányban van meg. A legtöbb könyvet viszont könyvtárból olvasom, hiszen nem vehetek meg minden könyvet amit kinézek.

16. Mikor tanultál meg olvasni?

Első osztályban.

17. Melyik a kedvenc kötelező olvasmányod? 

Talán Karinthy Frigyestől a Tanár úr kérem.

18. Mi a kedvenc könyvsorozatod? 

A Végzet Ereklyéi

19. Ki a kedvenc íród? 

Cassandra Clare. :)

20. Mi a kedvenc műfajod? 

Főleg a fantasy és romantika, meg a történelmi és romantika párosítást kedvelem.

21. Ki a kedvenc szereplőd az egyik könyvsorozatból? 

Sok kedvenc sorozatom, és sok kedvenc szereplőm van, de akkor ha már ennyire benne vagyok a : A Végzet Ereklyéi sorozatban, akkor abból választok. Magnus Bane. *-*

22. Történt már olyan, hogy egy könyv egy teljesen más helyre repített? 

Általában mindig ez történik velem. Mondják is otthon, hogy ha én olvasok akkor a fülemet valószínűleg becsukom, mivel olyankor semmire se reagálok, annyira bele élem magam. :) És persze ehhez az is hozzá tartozik, hogy minimum egy hétig az adott könyvről regélek. :*

23. Melyik könyvhöz szeretnéd, ha készülne folytatás? 

Ruta Sepetys: Árnyalatnyi remény

24. Melyik az a könyv, amelyről azt kívánod, bár NE lenne folytatása? 

Nincs ilyen könyv. A folytatásos könyveket kedvelem jobban, szóval ha egy könyv nem tetszik, akkor azt be se fejezem, szóval nekem mindegy, hogy van e folytatása vagy sem.

25. Mennyi idő alatt olvasol el egy könyvet? 

Attól függ, hogy mennyi időm van, és hogy milyen hosszú. Ha éppen nem kell tanulnom, és nagyon jó könyv, akkor egy 500 oldalas könyvet általánosan  2 nap alatt.

26. Szereted amikor a könyveket megfilmesítik? 

Nem nagyon. Szerintem a könyv mindig jobb, sokkal részletesebb. Én úgy vagyok vele, hogy ha megjelenik egy jó film, én először azt nézem meg, hogy van e belőle könyv.

27. Melyik az a könyv amit tönkretett a filmadaptációja? 

Nem mondom, hogy tönkretette, de én addig míg nem olvastam a könyvet, csak a filmet láttam, a Harry Pottert nem szerettem. :S

28. Melyik az a film ami jót tett egy könyvnek? 

Öö.. Nem tudom. Még mindig azon a véleményen vagyok, hogy a könyv az jobb mint a film.

29. Szoktál újságot olvasni?

Nem.

30. Szoktál magazinokat olvasni?

Nem.

31. Az újságokat (napilapok, hetilapok, stb.) vagy a magazinokat szereted jobban?

Hát igazából egyiket se szoktam olvasni, szóval erre nem tudok mit mondani.

32. Szoktál az ágyban olvasni?

Persze, általában ott olvasok.

33. Szoktál wc-n olvasni? 

Nem. :)

34. Szoktál a kocsiban ülve olvasni?

Nem, mert nekem mindig azt mondták, hogy úgy elromlik a szemem, szóval berögzült, hogy kocsiban nem olvasnunk. :)

35. Szoktál a fürdőkádban olvasni?

Bevallom jutott már eszembe, de sose vitt rá a lélek, hogy egy könyvem életét tegyem kockára.

36. Gyorsan olvasol?

Attól függ, hogy mennyire jó egy könyv.

37. Lassan olvasol?

Csak ha nem tettszik

38. Hol szeretsz a legjobban olvasni?

Szoktam a teraszon a hintaágyban is, de valahogy megmaradok az ágyikómnál. Nem tudom, nekem az a legtermészetesebb.

39. Nehezen tudsz koncentrálni olvasás közben?

Egyáltalán nem. Az olvasás az, amiben a legjobban el tudok merülni mostanság.

40. Csend kell ahhoz, hogy olvasni tudj?

Nem feltétlenül. Csak ha valami nehezen megérthető, komolyabb könyvet olvasok. Szeretem ha halkan szól a zene, mert van amikor pont az adott sztorihoz illő dallamot hallok. :)

41. Kitől kaptad a könyvek iránti szereteted?

Halvány gőzöm sincs. Anyu és apu is nagyon szeretett fiatal korában olvasni.

42. Mit fogsz legközelebb olvasni?

Hát még nem biztos, de valószínűleg Luca Di Fulvio: A lány aki megérintette az eget c. könyvét.

43. Mikor kezdtél el rendes regényeket olvasni?

Olyan 12 évesen. Bár akkor még nem nagyon szerettem olvasni.

44. Ki a kedvenc gyermekkönyv szerződ? 

Régen nagyon szerettem a Szepes Máriától a Pöttyös Pannit, szóval valószínűleg ő volt.

45. Melyik íróval szeretnél interjút készíteni?

Cassandra Clare, Ruta Sepetys, Belinda Alexandra, Gayle Forman.

46. Szerinted melyik íróval lennétek barátok? 

Cassandra Clare

47. Melyik könyvet olvastad el legtöbbször?

Na ez most fura lesz. Még eddig egy könyvet sem olvastam el kétszer vagy többször. Olyan sok könyv van a listámon amit el szeretnék olvasni, hogy még nem jutottam el addig, hogy újra olvassak könyveket. Persze sok van amit tervezek, de gyakran megfordul a fejemben, hogy a halálomig még ezeknek is bele kell férnie, és nincs idő arra, hogy újraolvassam a kedvenceimet. Persze lehet, hogy ez hülyeség...

48. Milyen könyveket tartasz klasszikusnak? 

Erre most nem tudok mit mondani. Tényleg nem tudom.

49. Mik azok a könyvek amiket szerinted tanítani kellene az iskolában?

Hát nem mondom, hogy tanítani, de érdemes lenne elolvastatni pl: az Árnyalatnyi reményt. (szerintem)

50. Mik azok a könyvek amiket ki kellene tiltani az iskolákból?

Nagyon nem szerettem az Egri csillagokat, mert nem tudott lekötni, és nagyon hosszúnak tűnt, valamint a Tüskevárat. Az utóbbit nem tudom megmondani, hogy miért nem szerettem,csak egyszerűen nem. De nem mondom, hogy ki kellene tiltani, mert biztos volt valami húzós ok, ami miatt kötelezővé tették.

Gayle Forman: Csak egy nap

Fülszöveg:

Allysont, a burokban nevelt amerikai lányt érettségi ajándékként a szülei befizetik egy nyugat- európai körútra. Londonban, egy szabadtéri Shakespeare előadáson találkozik Willemmel, a lezser holland színésszel, és azonnal kipattan közöttük a szikra. Amikor a sors másodszor is összehozza őket, Allyson a rá nem jellemző módon letér a járt útról, és követi Willemet Párizsba. A szikrákból egyetlen nap alatt fellobban a láng... amíg Allyson arra nem ébred az együtt töltött viharzó nap után, hogy Willem elment.

A sorsfordító napot az önmegismerés éve követi: Allyson megszabadul a bele nevelt korlátoktól, hogy megtalálja igazi szenvedélyeit és talán az igazi szerelmet.

Értékelés:

A könyv elején azt gondoltam, hogy na vajon ebből mi fog kisülni!? Shakespeare? Valljuk be, azért kicsit fura, hogy egy ilyen népszerű tini könyvben mégis mit keres Shakespeare? / Hozzáteszem én miután befejeztem a könyvet, elolvastam a Hamletet és tervezem a Vízkeresztet is. / Nagyon tud ez az író, hogy saját önszántamból vettem a kezembe, és szerintem ezzel nem csak én vagyok így. Ééés! Nem volt rossz! Igaz bele kellett rázódni a drámába, de egyáltalán nem volt rossz!
Na de vissza az eredeti témához.
Igazából nekem bejött, hogy belekeverte Shakespeare-t. Ettől olyan érdekes, és izgalmas lett. Nem volt olyan mindennapi! Nem éreztem azt, hogy csak egy szimpla romantikus történet. A szereplőket nemcsak megkedveltem, hanem meg is jegyeztem, ami szintén jó pont. :) És ami Párizsban történt! Ahogyan azt Forman kitalálta valami zseniális! Annyira izgultam, hogy miután befejeztem, még meglepődtem, hogy kibírtam, hogy nem lapoztam előre! Mindeközben nem éreztem azt, hogy húzza a történetet, és amiatt nem bírom kifele várni a végét. Annyira jól írta le Párizst, hogy szinte láttam lelki szemeim előtt!  *-* Azt éreztem, hogy Úr Isten! Nekem is el kell majd egyszer mennem, holott előtte egyáltalán nem vágytam.
A könyv 2 felé van osztva, a második résznek a címe: Egy év.  Ennek az eleje kicsit unalmas volt a Párizsban történtek után. Viszont miután bejött a képbe Dee, teljesen feldobta a hangulatom. Onnantól kezdve kezdett ismét érdekessé válni. Mikor pedig Allyson ismét Párizsba utazik, na onnantól kezdve biztos, hogy nem fogod tudni letenni és még aznap befejezed.
A történet nagyon jól ki lett találva, nem kérdés, hogy miért is ennyire népszerű. A végén igaz kis híján idegbajt kaptam. xD De sebaj, megérte! ;)
DE MÉGIS, HOGY LEHET ÍGY VÉGE???! Miért csinálja ezt velem?! Első reakció az utolsó mondat után: - Megőrülök, ha nem olvashatom már azonnal a folytatást!!

Üzenem azoknak akik még nem olvasták ezt a könyvet, de tervezik, hogy el ne merjék olvasni előre a végét! Akkor nem lesz meg a hatás!!

"És azok, akiknek látszani akarunk, már bennünk vannak. Ezért is játsszuk el őket."